Az új politikai realitás korába lépünk
Az egyedüli sikert garantáló stratégia a három pólus együttes kezelése, amely Washington, Moszkva és Peking.
A kezükbe került ajándék pénzeket akár okosan is felhasználhatták volna.
„Már a 2010-es hatalomra jutás előtt fontos célja volt Orbán Viktornak a nemzeti tőkésosztály létrehozása. A törekvés üdvözlendő volt, hiszen a nemzetközi vállalatok többszörös előnyből indultak a rendszerváltás, majd különösen az uniós csatlakozás után, köszönhetően egyrészt hatalmas tőkeerejüknek, másrészt az anyaállamok hathatós támogatásának.
Sokunk szemében azért is volt szimpatikus az elképzelés, mert abban reménykedhettünk, hogy a legtehetségesebbek, a legrátermettebbek kapják az állami segítséget, és néhány év alatt – a különböző csatornákon keresztül érkező központi segítség felhasználásával is – nemzetközileg versenyképes vállalkozásokká növik ki magukat.
Hiábavaló volt a remény. A nemzeti vállalkozói réteg létrejött – de nem úgy, ahogy ideális lett volna. Sőt. Az uniós támogatásokat és az adófizetői pénzeket nem a legtehetségesebbek, a legrátermettebbek kapták – hanem a kormányhoz, illetve személy szerint Orbán Viktorhoz közel állók. Garancsi István, Mészáros Lőrinc, Szemerey Tamás, a Matolcsy-klán, az Orbán-vő Tiborcz István és még sokan mások jelentős állami megbízásokat kaptak, mégis képtelenek nemzetközi szinten versenyképessé válni a piacon. Pedig a kezükbe került ajándék pénzeket akár okosan is felhasználhatták volna.”